A Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási pályázata 2015. évi kiírásakor kiemelt szerepet kapott a természetvédelmi és környezetvédelmi célok beépítése a mezőgazdasági tevékenységbe, így a „Kölcsönös Megfeleltetés” és a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” minimumkövetelményeken túlmutató, sokkal szigorúbb előírásokat fogalmaztak meg.
A pályázat első kiírásakor a túlzottan szigorú előírások nem tették lehetővé a szennyvíz, a szennyvíziszap, a komposzt illetve szennyvíziszap termékként történő felhasználását AKG-területen. Azonban a Miniszterelnökség, a pályázati felhívás felülvizsgálatával a szakmai szervezetek érveit is figyelembe véve, 2016. márciusban módosította a pályázati kiírást.

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés pályázati felhívása – a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) kormányrendelet szerint – a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt kijuttatását továbbra is tiltja. Azonban kivételt képez a – termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet szerinti – szennyvíziszap termékként történő felhasználása, erre a pályázati felhívás módosítása után, 2016. márciusától van már lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a hivatkozott FVM-rendelet szerinti, külön jogszabály előírásainak megfelelő, komposztálás útján előállított, engedélyezett és forgalomba hozott termésnövelő anyag agrár-környezetgazdálkodási területen is felhasználható.

A szennyvíziszapnak – amely a komposztálás útján előállított termésnövelő anyag alapja – számos előnye ismert: többek között növeli a talaj termékenységét, a víztartó képességét, jelentős a nitrogén- és foszfortartalma, illetve magas magnézium-, vas- és kéntartalom jellemzi. A talaj szervesanyag-tartalmának növekedése miatt aktívabb a talajélet, a növénypatogén kórokozók fertőzési nyomása is kisebb. Mindemellett a vegetációs időt és a vegetációs felületet is növeli.